Alakítási technológia alkalmazása a feldolgozásban

A formázási technológia egy fontos gyártási folyamat, amely a nyersanyagokat meghatározott formájú vagy méretűvé dolgozza fel, hogy megfeleljen a tervezési és funkcionális követelményeknek. Ezt az eljárást széles körben alkalmazzák különféle ipari termékek gyártásában, különösen a háztartási gépiparban.

1. Az alakítási folyamat áttekintése

Az alakítási eljárások számos módszert tartalmaznak, mint például sajtolás, extrudálás, fröccsöntés, fröccsöntés stb. Ezek az eljárások külső erők hatására megváltoztatják az anyagok alakját és tulajdonságait, és főként nagy pontosságú és nagy szilárdságú alkatrészek előállítására használják őket. . Az alakítási eljárás megválasztása általában a felhasznált anyagoktól, a terméktervezéstől, a gyártási mérettől és a gazdasági követelményektől függ.

2. Alakítási eljárás alkalmazása háztartási gépekben

2.1 A sütőhéj formázási folyamata

Anyaga: A sütőhéjak általában rozsdamentes acélból vagy alumíniumötvözetből készülnek. Ezek az anyagok jó hőállósággal és korrózióállósággal rendelkeznek, ami biztosítja a sütő stabilitását és tartósságát magas hőmérsékletű környezetben.

Folyamat: A sütőhéj formázási folyamata főleg bélyegzést és mélyhúzást foglal magában. Először a lapos anyagot sajtolási eljárással előzetes formára vágják, majd mélyhúzással tovább nyújtják az anyagot összetett héjformává.

Anyagvastagság: A rozsdamentes acél héjak általában 0,8-1,2 mm vastagságot használnak a kellő szilárdság és tartósság biztosítása érdekében.

Bélyegzési nyomás: A sajtolási eljárás nyomástartománya általában 1000-3000 tonna között van, az anyag vastagságától és a héj összetettségétől függően.

Alakítási pontosság: A héj mérettűrését általában ±0,5 mm-en belül szabályozzák, hogy biztosítsák az egyes alkatrészek pontos összeszerelését.

Alkalmazási hatás: Jó hő- és korrózióállóságot biztosít a sütő hosszú távú használatának biztosítása érdekében.

Biztosítsa a héj sima és szép felületét a termék piaci versenyképességének javítása érdekében.

2.2 Hűtőszekrény szigetelőlemez formázási folyamata

Anyaga: A hűtőszekrény szigetelőlemeze általában poliuretán habot (PU hab) vagy polisztirolt (EPS) használ fő anyagként, amelyek kiváló hőszigetelő képességgel rendelkeznek.

Eljárás: A szigetelőlemez formázása elsősorban fröccsöntéssel vagy öntési eljárással történik. A poliuretán habanyagot úgy alakítják ki, hogy nyersanyagokat fecskendeznek a formába, és magas hőmérsékleten habosítanak, így jó hőszigetelő táblát alakítanak ki.

Példa a paraméterekre:

Lemezvastagság: A szigetelőlemez vastagsága általában 30-50 mm, a hűtőszekrény tervezési követelményeitől függően.

Sűrűség: A poliuretán hab sűrűsége általában 30-50 kg/m³ között van, hogy megfelelő hőszigetelő hatást biztosítson.

Hővezető képesség: A szigetelőlemez hővezető képességét általában 0,02-0,03 W/m·K tartományban szabályozzák a kiváló hőszigetelési teljesítmény biztosítása érdekében.

Alkalmazás hatása:

Kiváló hőszigetelő hatást biztosít, csökkenti a hűtőszekrény energiafogyasztását és javítja az energiahatékonyságot.

Növelje a hűtőszekrény hőszigetelő képességét és hosszabbítsa meg az élelmiszerek eltarthatóságát.

3. A formázási eljárás alkalmazása más termékekben

3.1 Autóalkatrészek

Alkalmazás: Az alakítási eljárást széles körben használják az autóiparban karosszériaelemek, ajtókeretek és egyéb alkatrészek előállítására. A gyakori formázási módszerek közé tartozik a bélyegzés és az extrudálás, amelyek kielégítik az autók könnyű és nagy szilárdságú igényeit.

Példa:

Testpanel: Általában nagy szilárdságú acéllemezből készül, sajtolási eljárással, körülbelül 1,2-1,5 mm vastagsággal, a test szilárdságának és biztonságának biztosítása érdekében.

Ajtókeret: Alumíniumötvözet anyagból készült, extrudálási eljárással készült, körülbelül 2-3 mm vastagsággal, a karosszéria súlyának csökkentése és az üzemanyag-hatékonyság javítása érdekében.

3.2 Elektronikus termék háza

Alkalmazás: Az elektronikai termékek, például mobiltelefon-tokok, laptoptokok stb. házát általában fröccsöntési eljárással állítják elő. A műanyag héjaknak meg kell felelniük a tartósságnak, a hőállóságnak és az esztétikának.

Példa:

Mobiltelefon ház: ABS műanyagból vagy polikarbonátból (PC), fröccsöntéssel kialakított, vastagsága általában 0,5-1,0 mm között van, biztosítva a termék szilárdságát, könnyedségét.

Laptop héj: Általában alumíniumötvözetből vagy nagy szilárdságú műanyagból készül, fröccsöntéssel vagy fröccsöntéssel, vastagsága 1,0-2,0 mm, hogy biztosítsa a héj szilárdságát és hőelvezetési teljesítményét.

3.3 Orvosi eszközök

Alkalmazás: Orvosi eszközök gyártása során az alakítási eljárást különféle precíziós alkatrészek, például sebészeti műszerek, protézisek, stb. gyártására használják. A gyakori eljárások közé tartozik a fröccsöntés és a precíziós öntés az alkatrészek pontosságának és biztonságának biztosítása érdekében.

Példa:

Sebészeti műszerek: Rozsdamentes acélból vagy nagy teljesítményű műanyagból készülnek, precíziós megmunkálással alakítják ki a műszerek pontosságát és tartósságát.

Protézisek: Általában titánötvözetből vagy biokompatibilis anyagokból készülnek, precíziós öntéssel vagy fröccsöntéssel készülnek, hogy megfeleljenek az orvosi berendezések magas színvonalának.

Végül

Az alakítási folyamatok hatékonyan dolgozhatják fel a nyersanyagokat a kívánt alakra és méretre különböző formázási módszerekkel, például sajtolás, fröccsöntés, extrudálás stb. révén, hogy megfeleljenek a különböző termékek tervezési és funkcionális követelményeinek. A háztartási készülékekben, mint például a sütőhéjak és a hűtőszekrények szigetelőlemezei, az alakítási eljárások kiváló teljesítményt és megjelenést biztosíthatnak. Emellett az alakítási eljárások alkalmazása olyan területeken, mint az autóalkatrészek, elektronikai termékhéjak és orvosi eszközök, tovább bizonyítja széleskörű alkalmazhatóságát és jelentőségét a modern gyártásban.